 "Ülj! Maradj! Gyere ide!" Ugye ismerősen csengenek ezek a szavak? Most bizonyára mindenkinek a kutyakiképzés és a szófogadó kutyus jut az eszébe.
Nos, aki azt gondolná, hogy a macskákat nem lehet tanítani, azt valószínűleg meglepetésként éri, hogy éppúgy okíthatók, mint a kutyák.
Az engedelmesség alapjai
A cicák gyakran figyelemre sem méltatják gazdijukat mindaddig, amíg ők nem szeretnének valamit. A trükk tehát az, hogy elérjük, hogy akkor és azt akarják tenni, amit mi elvárunk tőlük. Az összes élőlény - akárcsak az ember - valamilyen szabály szerint él. A cica is beilleszkedik a család életébe, felveszi az ő ritmusukat, így könnyen megtanulja például, melyik az az időpont, amikor enni kap. Ha meghallja a konzervnyitás hangját, tudja, ez egyet jelent az evéssel...
Amikor tehát tanítani szeretnénk cicusunkat, csupán annyit kell tennünk, hogy jutalomfalatot adunk neki minden olyan esetben, amikor olyat tesz, amit mi szeretnénk.
A falatkát kísérő szóbeli dicséretet aztán megtanulja társítani azzal a "mutatvánnyal", amit a jutalomfalat elnyeréséért elvárunk tőle.
 Miért kellene tanítanom a cicámat?
Feltehetjük a kérdést: miért is kellene tanítanunk cicánkat? Azt hihetnénk, hogy egy betanított cicával csak a szomszédok csodálatát vívhatjuk ki. De gondoljunk csak bele: este, amikor hazaérkezünk és mindkét kezünkben bevásárlószatyor vagy éppen gyerek van, nyitnánk az ajtót és cicánk már kint is van. Ha nem vesszük időben észre, még nyoma is veszhet.
Ezért hát - csupán elővigyázatosságból - bezárjuk, nehogy eltűnjön kedvenc társállatunk. Vajon ilyenkor mit érezhet? Büntetést kap, pedig csak üdvözölni szeretett volna minket!
Nos, nem lenne egyszerűbb, ha cicánk hallgatna a szép szóra? Amikor ki szeretne surranni, csak kimondjuk a varázsszót ( "ülj", "maradj", stb .) és nem kell őt órákig hajkurásznunk a kertben.
Nem arról van tehát szó, hogy felesleges mutatványokra tanítsuk meg a macskát, hanem arról, hogy elérjük, hogy odafigyeljen ránk és néhány általános parancsszót követve engedelmeskedjen. Ez segít, hogy még inkább elmélyüljön kapcsolatunk cicánkkal, meg tudjuk értetni vele, mit is várunk el tőle, így esetleg még egy komolyabb balesetet is megelőzhetünk.
Ssssh! Hogyan fogjunk hozzá?
Sok gazdi tapsolással, csettintéssel vagy más hanghatással jelzi macskájának, "ezt nem szabad"! Ez az egyik legkézenfekvőbb módja annak, hogy elvonjuk az állat figyelmét a készülőfélben lévő csintalanságról. Az engedelmességre szoktatás során a hangkeltéshez használhatunk különböző tárgyakat, például csengőt is.
Bíztassuk cicánkat, hogy tegye azt, amit szeretnénk , majd rögtön használjuk a csengettyűt és ezzel egyidőben jutalmazzuk meg valamilyen finomsággal.
Ahhoz hogy megtanulja társítani a csengőt a jutalomfalattal, sokszor meg kell ismételnünk ezt a cselekvéssort . Hogy megtudjuk, "működik-e" már, rázzuk meg a csengettyűt és figyeljünk, jön-e a cica keresni a jutalomfalatot. Ha igen, akkor kezdődhet a "kiképzés"!
A legjobb, ha az etetés idejére tesszük az órákat. Természetesen nem az a cél, hogy éheztessük a cicát, de tény, hogy egy éhes macska készségesebb és érdeklődőbb. Minden egyes "foglalkozás" körülbelül tízperces legyen. A tanításhoz zavaró hangoktól mentes helyet válasszunk.
Osztatlan figyelemben részesítsük cicusunkat a foglalkozás idejére (tehát ne tévézzünk, ne hallgassunk rádiót közben). Olyan jutalomfalatot válasszunk, amit állatunk különösen szeret, ez lehet például tonhal vagy apró sültcsirkefalatkák.
A parancsszavakkal mindig legyünk következetesek , ne használjuk például egyszer a "gyere", másszor pedig az "ide" szót. Mindig szólítsuk a cicát a nevén, amikor utasítjuk valamire! Dicsérjük meg, amikor megteszi, amit kértünk. Egy nap csak egyféle dolgot tanítsunk meg neki, és hagyjuk, hadd "eméssze meg" másnapig. Addig ismételjünk vele, amíg nem társítja a hangokat és cselekszik rögtön. Ha ez megtörtént, következhet a második lecke. Ha azt vesszük észre, hogy cicánknak sehogy sem akaródzik tanulni valamelyik napon, inkább hagyjuk, és tegyük át a foglalkozást egy másik alkalomra.
"Ülj"
A leülés megtanításához rakjuk fel egy asztalra, tartsuk a jutalomfalatot a feje fölé. Mondjuk ki a nevét és az "ülj" parancsot. A jutalomfalatot ekkor kicsit tartsuk hátrébb, ahogy követi fejével a falatot, le fog ülni.
Amint leült, használjuk a csengettyűt és mondjuk ki megint, hogy "ülj". Rögtön utána kapja meg a jutalomfalatot. Ha nem akar leülni, ahogy egyre hátrébb visszük a feje fölött az ennivalót, akkor egy kicsit nyomjuk le a hátsó fertályát.
Ezalatt tartsuk továbbra is a feje fölött a falatot és mondjuk, hogy "ülj". Amikor leült, jöhet a csengettyű és a jutalomfalat. Nem fog eltelni sok idő és cicánk társítani fogja a parancsot a jutalomfalattal és akkor már a csengettyűre sem lesz szükségünk!
"Gyere ide"
Aki próbálta már betenni cicáját abba a kosárba, amiben az állatorvoshoz viszi, annak a sikertelen próbálkozást követő kimerítő bújócskázás sem ismeretlen. Ha a cica engedelmeskedne és a "gyere" szóra minden esetben megjelenne, a gazdi és az állat számára is egyszerűbb lenne ez a művelet.
Amikor épp az etetőtálkájához közeledik cicusunk, mondjuk, hogy "gyere ide" és használjuk a csengettyűt. Adjunk neki ételt és dicsérjük meg. Ezt a lakás különböző pontjain ismételjük meg, végül cicánk bárhova odajön majd, amikor hívjuk (természetesen a jutalomfalat sosem maradhat el!).
"Maradj"
 Erre megtanítani a cicát már egy kicsit komplikáltabb művelet. Helyezzük a jutalomfalatot a földre körülbelül 1 m távolságra a macskától. Amint közelít, tegyük ki a kezünket, hogy megállítsuk és mondjuk hangosan: "maradj".
Amint megállt, használjuk a csengettyűt és jutalmazzuk meg. Ezt valószínűleg többször kell elismételnünk, mire megtanulja. Meggyorsíthatjuk a tanulást, ha csak akkor jutalmazzuk meg, ha megáll.
Egy-egy parancs megtanítása beletelhet egy napba, de akár egy-két hétbe is! Szóval legyünk türelmesek és törekedjünk arra, hogy cicánk játéknak fogja fel a foglalkozásokat, élvezze és szívesen vegyen részt benne! Az eredmény garantáltan nem marad el!
Szerző/Forrás: Háziállat Online |
AJÁNLOM AZ OLDALT
